Ícse

A hétvégén zajlott az Incontro (találkozás) Culturale (attól függ, mit értünk alatta) Erasmus, egy két estés giga buli, amire minden olasz egyetemről jöttek ösztöndíjasok. Igazából nem volt semmi extra (bár szombat hajnalban néhány jó szám is becsúszott a műsorba); a botteillonok és bemelegítések mélyebb nyomot hagytak bennem, mint az éjféltől ötig tartó diszkózás. Viszont iszonyatosan lefárasztottak a programok, kettőből két hajnalban aludtam el a villamoson. Szombaton egyedül jöttem haza, és csak a Gondviselésnek köszönhetem, hogy az értékeim és a szerveim is hiánytalanul megvannak, mert gond nélkül elszunyókáltam a villamos végállomásáig. Vasárnap már készültem, Jaddal és Ágnessel jöttünk el, hogy valaki majd csak ébren marad, de így is egy megállóval tovább mentünk a kelleténél.

Miután az egész vasárnapot a korábbi események kiheverésére szántam, elmentem esti misére, utána pedig csatlakoztam a városnézéshez a Trasteverén, ami ebben az időszakban (mármint vasárnap este) igazán hangulatos. Persze minden templom (S.Maria in Trastevere, S.Cecilia) zárva volt, csak kívülről néztük meg őket, de azért a séta nagyon szép volt.
Néhány szó a múlt hétről. Hétfőn ugye Márton nap volt, nem gondoltam volna, hogy az első, aki fölköszönt, egy kvázi ismeretlen ember lesz (egy német lány a lexikológia óráról). A többi facebookos, telefonos és élőszavas jókívánság is nagyon jól esett, köszönöm ezúton is Mindannyiótoknak, akik gondoltatok rám! Kedden még koccintottunk is erre az alkalomra a Cuccagnaban a magyarokkal. Szerdán megint moziba mentünk, a film címe I cento passi volt. A sztori röviden: a kommunista, de maffiózó származású és családja ellen lázadó srác kalózrádiót indít a hippi haverjaival, ami miatt besokall zio Tano (a keresztapa, aki száz lépésre - vö. a film címével - lakik a főszerpelő családjától) és a rádió helyett a fiút némítják el. A hét végére Vignuzzi megint beteget jelentett, pontosabban nem jelentett, úgyhogy csütörtökön potyára mentem dialektológiára. Öröm az ürömben, hogy így legalább a szombati órát sem mulasztottam el, amit kihagytam volna, tekintettel a megelőző éjszaka eseményeire.