A kagyló gyöngye

"Ami a kezedben van, az nem locsolócső, és a földön sincs tűzvész!"

A fenti képet a menza mellékhelyiségében sikerült elkattintani.
A múlt szerda óta nem sok minden történt, de azt most jó hosszan fogom leírni.
Este megint volt cineforum a Circolo degli Artistiben, ezúttal kint a kertben. Amíg a vetítésre vártam, megismerkedtem néhány német diákkal. Sajnos a film (Ladri di bicicletta) alatt eléggé lehűlt a levegő, úgyhogy megfáztam. A film a maga nemében nézhető volt, de azért hálás vagyok, hogy ezen a héten nem a neorealismo egyik újabb gyöngyszemét fogjuk látni. Nagyon lírai, meg minden, de meglehetősen depresszív. Csütörtökön kipróbáltam a Monteverdi könyvtárat, a dialektológia elmaradt, úgyhogy igazából négynapos hétvégém lett (volna, ha szombaton nem lenne órám).
Pénteken Ahmaddal karöltve elpusztítottuk Ágnes fantasztikus csokitortájának a végét, úgyhogy estig nem is nagyon kellett kajálni. Akkor bementem a menzára, kicsit kisebb a forgalom, mint délben. Utána még nem akaródzott hazamenni, úgyhogy csavarogtam egyet a belvárosban, meg csináltam néhány fényképet. A délutáni tüntetés miatt jelentős rendőri erőkbe botlottam, de sikerült őket elkerülni. Végül utolértek Petiék, úgyhogy csatlakoztam az ESN buli elejére, a hely kint volt a halálban. Végül a hivatalos parti előtt eljöttem, mert a készpénzem elfogyott és úgy éreztem, hogy a sambucából és a limoncelloból is elég volt, amikor folyékony és rendkívül helytelen angolsággal megbeszéltem néhány török lánnyal a hódoltság problémáját. Úgy vélték, hogy aki minket megszállt, az az Oszmán Birodalom volt, ők meg Törökországhoz tartoznak. Ha a legközelebb valaki a kalandozásokat feszegeti, majd én is kitalálok valami hasonlót. Bár Shakespeare fordulhatott néhányat a sírjában, de ezt leszámítva komolyabb nemzetközi bonyodalom nélkül megúsztam az estét.
Szombat reggel érdekes hangokra ébredtem a fürdőből (a szomszéd helyiség). Miután komoly megkönnyebbüléssel konstatáltam, hogy nem belőlem jöttek, összeszedtem magam, és elmentem dialektológiára, Vikivel menzáztunk, aztán hazajöttem. Igazából ekkor ütött ki nagyon a nátha, de egy délután alatt sikerült a nehezét kiheverni.
Vasárnap megint az Il Gesuba mentem misére, ezúttal a 12-est néztem ki, a buszmegállóból kicsit futnom kellet, hogy időben megállapítsam, hogy csak 12:30-kor kezdődik. Addig legalább összeszedtem a Desparban mindent, ami egy jó (meleg) leveshez kell: levespor. Kassza, templom, 64-es busz, 5-ös villamos, albérlet. Itt tartózkodásom alatt először nem tésztát főztem magamnak, bár a mérce most se került magasra. A zseniális porlevest lefojtandó összeütöttem egy rántottát kolbásszal, paprikával, borssal, meg reszeltem rá egy kis sajtot; várakozáson felüli lett. Délután megint töppedés volt, ET után szabadon hazatelefonáltam, Jad összehívta a népet és csináltunk takarítási beosztást, meg Ahmad megint megkínált minket egy kis szír jellegű kajával. Nagyon tud a srác, de ha egyszer leültél az asztalhoz, akkor megtöm, mint egy nagymama.
Ma beindult a mókuskerék, a múlt héten sikerült összeválogattam öt teljesíthető(nek tűnő), érdekes(nek ígérkező) és részben otthon is elismertethető tárgyat, úgyhogy kész órarenddel vágtam neki a hétnek. Az eleje elég húzós lesz, a végén meg jut bőven idő könyvtárazni. Most a következő tárgyaim vannak:

Linguistica italiana - Heti kétszer nyelvtörténeti óra, régi szótárak elemzését hallgatjuk egy tanárnőtől, aki elvileg nagy név ezen a területen.  Ha minden jól megy, országismeretnek elismerik otthon.
Paleografia latina - Itt igazából csak olvasni tanulunk. Régi kéziratokat. Van belőle két előadás, meg egy szeminárium. Ez utóbbin engem is felszólították, de szerencsére sikerült kisilabizálni a rám osztott sort, úgyhogy elkerültem az égést. Katalógusveszély!
Codicologia I A - A kódexek felépítését vizsgáló tudomány. Ma volt szó palimpszesztekről és megnéztünk egy középkori kézirattöredéket is UV fény alatt (mert úgy látszik a lekopott/lekapart írás is). Így leírva gagyinak tűnhet, de nekem bejön. Heti két, kis létszámú előadás.
Letteratura italiana contemporanea - Ezen az órán még nem voltam, holnap megyek először, bízom benne, hogy lefedi az otthoni irodalomtörténet kurzus anyagát, és elismerik. Heti két óra, valószínűleg a plafonról is lógunk jeligére. A jövő héten kezdődik.
Dialettologia italiana - Ezt már említettem, heti három előadás (hétköznap későn, szombaton napközben) egy jó stílusú és komoly tekintélynek számító professzorral. Itt több magyar kolléganő is elő szokott fordulni, meg a görög csaj az aricciai vacsoráról. Ez is jó lesz otthon.

Reggel elég korán értem az egyetemre, úgyhogy találtam Metrot. Itt is van az utolsó oldalon rejtvény, újra van értelme az életemnek. Este kb. egy órányi wikipédiázás, sztaki szótárazás és googlezás árán 90%-ban sikerült megfejteni. Otthon 5 perc a szintidő. Akkor éreztem, hogy le kéne tenni, amikor Ahmad szinte ijedten megkérdezte, hogy mit keresek ilyen eltökélten.